Gréckokatolícky kňazský seminár

blahoslaveného biskupa Pavla Petra Gojdiča v Prešove

Informácie v Maďarčine

A SZEMINÁRIUM TÖRTÉNETE

Eperjes mindig is az egyik legjelentősebb város volt Szlovákia keleti részén, mind kulturális, mind társadalmi szempontból.  1299. január 28-án kapott városi rangot, IV. Béla királytól. A XV. század elején a városi iskola kezdte meg működését, ami a reformáció idején filozófia szakkal bővült és egyetemi rangra emelkedett. Ugyanekkor építettek hozzá egy kollégiumot is. A város ilyen nagymértékű fejlődése nyomán, 1880-ban Tóth Miklós eperjesi püspök alatt létrejön az Academia Theologica. Időközben 1818. szeptember 22-én, VII. Pius pápa a „Relata Semper”. kezdetű bullájában megalapítja az eperjesi egyházmegyét. Később, 2008. január 3-án XVI. Benedek pápa metropóliai rangra emelte. 1950-ben, amikor a szlovákiai görögkatolikusok erőszakos felszámolása történik, az oktatás is megszűnik az egyetemen. Újra, 1990-ben kezdte meg működését.

A SZEMINÁRIUM VÉDŐSZENTJE

A szeminárium védőszentje: boldog Gojdics Péter Pál eperjesi püspök. 1888. július 7-én született a Sáros vármegyei Pillerpeklén. Tanulmányait Eperjesen majd Budapesten folytatta. 1927 -ben szentelték püspökké. Püspökként hangsúlyozta: ”Isten segítségével szeretne lenni árvák atyja, a szegények segítője boldogságban és szomoruságban.”  1950-ben a Csehszlovák Népköztársaság betiltotta a görög katolikus egyházat, és Gojdics püspököt bebörtönözte. 1951-ben hamis vádak alapján elítélték. Különböző börtönökben sínylődött, de ő mindvégig ragaszkodott hitéhez, s titokban imádkozott és misézett. Felajánlották neki, hogy szabadon engedik, ha elfogadja a csehszlovák ortodox egyház pátriárkájának tisztét, de ő elutasította az ajánlatot, mert hűséges akart maradni a pápához és egyházához. A kínzások és rossz börtönkörülmények következtében 1960-ban a börtönkórházban elhunyt. 2001-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta. A Jad Vasem Intézet 2008-ban a Világ Igaza címmel tüntette ki, a második világháború alatti zsidómentő tevékenységéért.

LELKISÉG

A szeminárium egyik legfontosabb feladat, hogy a növendékek, minél közelebbi és bensőségesebb kapcsolatot alakítsanak ki az Istennel. Ezt segíti a kollektív ima, szent liturgia és az elmelkedes. Mind ezek segítik, hogy a szemináriuumi és az egyéni élet középppontjába az Isten foglaljon helyet. Ezt segíti továbbá a reggeli elmélkedés, ahol az első évfolyamosok felolvasnak a szentek életéből. A másod, harmad évfolyamosok a rózsafüzérről tartanak elmélkedést. A hatod évesek pedig szentbeszédeket tartanak.

ÚT A PAPSÁG FELÉ

A szemináriumi élet azon túl, hogy az Istent helyezi középpontba, a személyiséget is formálja. Mindezek kapcsán 4 fő mozzanatot kell kiemelni, amely egy Isten központú érett ember kialakulását szolgálja:

  1. Személyiség kialakulása – Istennel, másokkal és önmagával kiegyensúlyozott kapcsolata legyen.
  2. Spirituálitás kialakulása – az Istenre mint apára tekintsen, legyen egy bensőséges viszony vele, és ezt hitelesen tudja közvetíteni.
  3. Szellemi formáció – hit és erkölcs dolgában járatos legyen.
  4. Lelkipásztori kialakulása – Az Isten tanúja legyen ebben a világban.

Gréckokatolícky kňazský seminár blahoslaveného biskupa Pavla Petra Gojdiča v Prešove 2016